JPG
Kedves Csinszka! Drága Miss!
késő 20. század - korai 21. század 503 KB
Bonyhád múltja,
a jelenből a jövőnek
Helytörténeti dokumentumok, fotók, plakátok,
kéziratok és testületi anyagok gyűjteménye
Folyóiratok
- hamarosan -
Fotók
2 dokumentum
Helyismereti Könyvtár
2 dokumentum
Kéziratok
- hamarosan -
Korábbi testületi anyagok
- hamarosan -
Testületi anyagok
- hamarosan -
Újonnan feltöltött dokumentumok
Helyi érték
megőrzése
Bonyhád múltjának digitális
emlékei egy helyen.
Könnyű kereshetőség
Gyors keresés, szűrés és
részletes találatok.
Megbízható forrás
Hiteles dokumentumok,
ellenőrzött adatok.
Közösségi együttműködés
Segítse gyűjteményünket
dokumentumokkal, emlékekkel!
További lehetőségek
Őrizzük meg együtt
Bonyhád emlékeit!
Tudjon meg többet →
Bonyhád
Település / földrajzi név
Nyilvános információk
Bonyhád Tolna megye dél-dunántúli részén, a Völgység térségében fekvő város, mely ősidőktől lakott területen alakult ki. Területének történelmi múltja gazdag, hiszen különböző népcsoportok, így kelták, hunok, gótok és avarok is éltek itt. A középkorban, a tatárjárást követően építették ki a települést, de a török hódoltság idején elnéptelenedett. A 18. században újjátelepítették, ekkor kezdődött gazdasági, ipari és kereskedelmi fejlődése, amelyben jelentős szerepet játszottak a betelepülő német és zsidó közösségek. Bonyhád a Völgységi járás székhelyévé vált, mezővárosi rangját 1782-ben kapta meg, majd a 19. századtól folyamatosan gyarapodott. A város fontos ipari központ volt többek között a helyi zománc- és cipőgyárak révén. Több nemzetiség és vallási közösség együttélése jellemezte történelmét; azonban a 20. századi háborúk és a második világháborút követő kitelepítések jelentős változásokat okoztak lakosságának összetételében. 1977-ben városi rangot nyert, és napjainkban is fejlett iparral és gazdag kulturális élettel rendelkezik, amelyet a település soknemzetiségű öröksége erősít.
Források
Itt látható, hogy az adott entitás mely publikus dokumentumokban és képi dokumentumokban fordul elő.
Bonyhád millenniumi műsorfüzet
Helyismereti Könyvtár · szócikk tárgya
Forrásrészlet: A napfényben gazdag Völgység — amelynek szíve a löszös dombsorokkal övezett Bonyhádimedence -— története az itt megtelepedő különböző nyelvű és kultúrájú közösségek együttélésének története is...
Idézet: „Bonyhádimedence -— története az itt megtelepedő különböző nyelvű és kultúrájú közösségek együttélésének története”
Bonyhád millenniumi műsorfüzet
Helyismereti Könyvtár · helyszín
Forrásrészlet: Bonyhád ... wurde 1872 zum Marktflecken ernamint ... Nach fast 30 Jahren, 1977 wurde Bonyhád zur Stadt erhoben.
Idézet: „Bonyhád ... wurde 1872 zum Marktflecken ernannt ... 1977 zur Stadt erhoben”
Helyismereti Könyvtár · említi
Forrásrészlet: Bonyhád LexikonKedves Olvasó! A következő oldalakon a 2017 decemberében megjelent Bonyhád lexikon digitális változatát olvashatja. Ez úton szeretnénk köszöne
Helyismereti Könyvtár · oldal: 194 · helyszín
Forrásrészlet: Bonyhád a 18-20. században (Bonyhád, 1975)
Idézet: „Bonyhád a 18-20. században”
Helyismereti Könyvtár · oldal: 39 · szócikk tárgya
Forrásrészlet: Bonyhád természetföldrajza ... Bonyhád története: a település mai területe és környezete valószínűleg ősidőktől fogva lakott hely volt... A Perczel nemzetség meghatározó tényezője volt Bonyhád gazdasági, politikai,…
Idézet: „Bonyhád története: a település mai területe és környezete valószínűleg ősidőktől fogva lakott hely volt.”
Bonyhádi Városi Könyvtár épülete
20. század vége - 21. század eleje · Fotók · location_of
Bizonyíték: A metaadatok alapján a kép a Bonyhád/Völgység környezetében készült, és a 'Városi Könyvtár' felirat egy helyi könyvtárra utalhat.
Mezőszintű forrásadatok
Szócikk szerzője
Dr. Kolta László
Forrásdokumentum · oldal: 194
„Bonyhád a 18-20. században”
Szócikk szerzője
Steib György
Forrásdokumentum · oldal: 436-438
„Bonyhád falu pénteki hetipiacával már 1401-től szerepel a forrásokban...”
Szócikk szerzője
Steib György
Forrásdokumentum · oldal: 84/200
„melyhez Bonyhád város képviselő-testülete 134 millió Ft saját forrást biztosított.”
Szócikk szerzője
Steib György
Forrásdokumentum · oldal: 258-259
„Bonyhád vízellátásának helyzetével foglalkozott a községi tanács és több beruházás történt.”
Szócikk szerzője
Teleki Balázs
Forrásdokumentum · oldal: 39
„Bonyhád története: a település mai területe és környezete valószínűleg ősidőktől fogva lakott hely volt.”
Szócikk szerzője
Steib György
Forrásdokumentum · oldal: 38/200
„II. József császár 1782-ban adott Bonyhádnak mezővárosi rangot.”
Életrajzi összefoglaló
Bonyhád a Tolna megyei város, amely a Völgység központja, gazdag történelmi múlttal és soknemzetiségű kulturális örökséggel.
Forrásdokumentum
„Bonyhád... wurde 1872 zum Marktflecken ernannt... 1977 zur Stadt erhoben”
Életrajzi összefoglaló
Bonyhád egy dél-dunántúli város, amely történelmileg több nemzetiség és kultúra együttélésének helyszíne volt. A város a középkor végén jelent meg, mezővárosi rangját 1782-ben kapta meg, és a 20. századig jelentős ipari és kulturális központ…
Forrásdokumentum
„Bonyhádimedence -— története az itt megtelepedő különböző nyelvű és kultúrájú közösségek együttélésének története”
Életrajzi összefoglaló
Bonyhád városa Tolna megyében történelmi és helytörténeti tárgyú munkák fontos helyszíne, amelyhez többen írtak tanulmányokat és monográfiákat.
Forrásdokumentum · oldal: 194
„Bonyhád a 18-20. században”
Életrajzi összefoglaló
Bonyhád városa Tolna megyében fontos intézményeket foglal magában, mint a Járási Szociális Otthon és a szovjet hősi emlékmű.
Forrásdokumentum · oldal: 510-512
„Bonyhád... Schweitzerhof-dűlő... kálvária”
Életrajzi összefoglaló
Bonyhád városában a piactér a közösségi élet fontos központja, ahol heti rendszerességgel élelmiszer-kereskedelem folyik. A piac története több évszázadra nyúlik vissza, a város mezővárosi rangjától kezdve különböző helyszíneken és szervezett formában működött, folyamatosan fejlődve…
Forrásdokumentum · oldal: 436-438
„Bonyhád falu pénteki hetipiacával már 1401-től szerepel a forrásokban...”
Életrajzi összefoglaló
Bonyhád városában fejlődött ki az Ifjúság Háza és a Vörösmarty Mihály Művelődési Központ, fontos kulturális helyszínek.
Forrásdokumentum · oldal: 362
„Bonyhád kulturális centrum”
Életrajzi összefoglaló
Bonyhád város Tolna megyében, amely 1973-ban egyesült Majossal, városi rangot kapott 1977-ben, és a térség fontos gazdasági és kulturális központja.
Forrásdokumentum · oldal: 333
„1977-ben Bonyhád a majosi településrésszel együtt városi rangot kapott.”
Életrajzi összefoglaló
Bonyhád városa vízellátása érdekében védett vízbázisokat alakított ki, amelyeket különböző cégek építettek és üzemeltettek 2000-es évek elején.
Forrásdokumentum · oldal: 84/200
„melyhez Bonyhád város képviselő-testülete 134 millió Ft saját forrást biztosított.”
Életrajzi összefoglaló
Bonyhád város ivóvízellátásának története ismerteti a vízalapú infrastruktúra fejlődését a 20. század során.
Forrásdokumentum · oldal: 258-259
„Bonyhád vízellátásának helyzetével foglalkozott a községi tanács és több beruházás történt.”
Életrajzi összefoglaló
Bonyhád település a Dunántúli-dombság része, jelentős természeti, földrajzi és történelmi múlttal. Ősidőktől lakott hely, fontos szerepet játszott a régióban történelmi és gazdasági szempontból egyaránt.
Forrásdokumentum · oldal: 39
„Bonyhád története: a település mai területe és környezete valószínűleg ősidőktől fogva lakott hely volt.”
Életrajzi összefoglaló
Bonyhád Tolna megye települése, amelynek neve vélhetően a Bonyha személynévből ered. A település neve többféle formában szerepelt az idők folyamán, és a város jelentős mezővárosi rangot kapott II. József császártól 1782-ben.
Forrásdokumentum · oldal: 38/200
„II. József császár 1782-ban adott Bonyhádnak mezővárosi rangot.”
Életrajzi összefoglaló
Bonyhád városában működik az Arany János Általános Iskola, amelynek történelme az 1960-as évektől napjainkig ismert.
Forrásdokumentum · oldal: 6/200
„bonyhádi iskola; Bonyhád Városi Önkormányzat Gazdasági Ellátó Szervezete”
Életrajzi összefoglaló
Bonyhád városa több esemény helyszíne, így antiszemita atrocitásoké, valamint a cipőgyár működésének központja.
Forrásdokumentum
„Bonyhádon állomásozó különítményes zászlóalj... Bonyhád Nagyközség Nemzeti Bizottsága”
Életrajzi összefoglaló
Bonyhád a magyarországi település, amelynek helyi kulturális életéről és sportegyesületeiről szól a dokumentum.
Forrásdokumentum · oldal: 4
„Bonyhád”
Teljes életrajz / szócikk
Bonyhád a Völgység térségében fekvő kisváros, amely a középkortól kezdve több nemzet és vallás együttélésének helyszíne volt. Több hullámban települtek ide magyarok, németek és zsidók. A város lakossága a 19. századtól dinamikusan nőtt, jelentős…
Forrásdokumentum
„Bonyhád... wurde 1872 zum Marktflecken ernannt... 1977 zur Stadt erhoben”
Teljes életrajz / szócikk
Bonyhád története a középkori időkig nyúlik vissza, jelentősége az évszázadok során folyamatosan nőtt. A város fontos szerepet játszott a különböző nemzetiségek (magyarok, rácok, németek, zsidók) együttélésében. Iparilag a Zománcgyár és a Cipőgyár jelentős munkáltató…
Forrásdokumentum
„Bonyhádimedence -— története az itt megtelepedő különböző nyelvű és kultúrájú közösségek együttélésének története”
Teljes életrajz / szócikk
Bonyhád helyszíne a Járási Szociális Otthonnak, amely 1951-ben kezdte meg működését a Schweitzerhof-dűlőben, és a kálvárián áll a második világháborús szovjet hősi emlékmű is.
Forrásdokumentum · oldal: 510-512
„Bonyhád... Schweitzerhof-dűlő... kálvária”
Teljes életrajz / szócikk
Bonyhád falu pénteki hetipiacával már 1401-től szerepel a forrásokban. Amikor 1782-ben elnyert mezővárosi rangját 1801-ben megerősítették, jogot nyert keddi és pénteki piactartásra. Az első piactér a főtéren, a Szentháromság-szobor környékén és attól északra, a…
Forrásdokumentum · oldal: 436-438
„Bonyhád falu pénteki hetipiacával már 1401-től szerepel a forrásokban...”
Teljes életrajz / szócikk
Bonyhád kulturális centrummá vált az 1950-es évektől az Ifjúság Háza és Vörösmarty Mihály Művelődési Ház működésével.
Forrásdokumentum · oldal: 362
„Bonyhád kulturális centrum”
Teljes életrajz / szócikk
Bonyhád központi szerepet tölt be Majos és környéke mezőgazdasági és ipari életében. 1973-ban történt egyesülése Majossal Bonyhád-Majos néven, majd 1977-ben városi rangot nyert.
Forrásdokumentum · oldal: 333
„1977-ben Bonyhád a majosi településrésszel együtt városi rangot kapott.”
Teljes életrajz / szócikk
A bonyhádi vízellátás 2001-ben kezdett új vízbázisokat kialakítani, támogatást kapott az Országgyűléstől és a városi képviselő-testülettől. A munkákat több szakvállalat végezte, a kutakat 2003-ban fúrták, 2004 szeptemberében próbálták ki őket. 2010-ben a kutak napi…
Forrásdokumentum · oldal: 84/200
„melyhez Bonyhád város képviselő-testülete 134 millió Ft saját forrást biztosított.”
Teljes életrajz / szócikk
A bonyhádi községi képviselő-testület és tanács több lépésben fejlesztette a város ivóvízellátását, artézi kutakat, közkutakat létesítve 1913-tól az 1990-es évekig.
Forrásdokumentum · oldal: 258-259
„Bonyhád vízellátásának helyzetével foglalkozott a községi tanács és több beruházás történt.”
Teljes életrajz / szócikk
Bonyhád a Dunántúli-dombsághoz tartozó település, amely ősidőktől lakott. Területén számos történelmi népcsoport élt, köztük kelták, hunok, gótok és avarok. A középkorban, a tatárjárást követően épült ki a település, amely a török időkben elnéptelenedett. A…
Forrásdokumentum · oldal: 39
„Bonyhád története: a település mai területe és környezete valószínűleg ősidőktől fogva lakott hely volt.”
Teljes életrajz / szócikk
Bonyhád neve eredetileg a Bonyha személynévből származtatható, Szent István király unokatestvéréhez kötődően. A név latinul Bucnaként szerepel Anonymus Gesta Hungarorum c. művében. A település több névváltozaton ment keresztül, mint például Bohman, Bohmány, Bonyhán stb.…
Forrásdokumentum · oldal: 38/200
„II. József császár 1782-ban adott Bonyhádnak mezővárosi rangot.”
Születési hely
Bonyhád
Forrásdokumentum · oldal: 362
„Bonyhád kulturális centrum”
Leírás
Bonyhád a Tolna megyei város, amely a Völgység központja, gazdag történelmi múlttal és soknemzetiségű kulturális örökséggel.
Forrásdokumentum
„Bonyhád... wurde 1872 zum Marktflecken ernannt... 1977 zur Stadt erhoben”
Leírás
Bonyhád egy dél-dunántúli város, amely történelmileg több nemzetiség és kultúra együttélésének helyszíne volt. A város a középkor végén jelent meg, mezővárosi rangját 1782-ben kapta meg, és a 20. századig jelentős ipari és kulturális központ…
Forrásdokumentum
„Bonyhádimedence -— története az itt megtelepedő különböző nyelvű és kultúrájú közösségek együttélésének története”
Leírás
Bonyhád városa Tolna megyében történelmi és helytörténeti tárgyú munkák fontos helyszíne, amelyhez többen írtak tanulmányokat és monográfiákat.
Forrásdokumentum · oldal: 194
„Bonyhád a 18-20. században”
Leírás
Bonyhád városa Tolna megyében fontos intézményeket foglal magában, mint a Járási Szociális Otthon és a szovjet hősi emlékmű.
Forrásdokumentum · oldal: 510-512
„Bonyhád... Schweitzerhof-dűlő... kálvária”
Leírás
Bonyhád városában a piactér a közösségi élet fontos központja, ahol heti rendszerességgel élelmiszer-kereskedelem folyik. A piac története több évszázadra nyúlik vissza, a város mezővárosi rangjától kezdve különböző helyszíneken és szervezett formában működött, folyamatosan fejlődve…
Forrásdokumentum · oldal: 436-438
„Bonyhád falu pénteki hetipiacával már 1401-től szerepel a forrásokban...”
Leírás
Bonyhád városában fejlődött ki az Ifjúság Háza és a Vörösmarty Mihály Művelődési Központ, fontos kulturális helyszínek.
Forrásdokumentum · oldal: 362
„Bonyhád kulturális centrum”
Leírás
Bonyhád város Tolna megyében, amely 1973-ban egyesült Majossal, városi rangot kapott 1977-ben, és a térség fontos gazdasági és kulturális központja.
Forrásdokumentum · oldal: 333
„1977-ben Bonyhád a majosi településrésszel együtt városi rangot kapott.”
Leírás
Bonyhád városa vízellátása érdekében védett vízbázisokat alakított ki, amelyeket különböző cégek építettek és üzemeltettek 2000-es évek elején.
Forrásdokumentum · oldal: 84/200
„melyhez Bonyhád város képviselő-testülete 134 millió Ft saját forrást biztosított.”
Leírás
Bonyhád város ivóvízellátásának története ismerteti a vízalapú infrastruktúra fejlődését a 20. század során.
Forrásdokumentum · oldal: 258-259
„Bonyhád vízellátásának helyzetével foglalkozott a községi tanács és több beruházás történt.”
Leírás
Bonyhád település a Dunántúli-dombság része, jelentős természeti, földrajzi és történelmi múlttal. Ősidőktől lakott hely, fontos szerepet játszott a régióban történelmi és gazdasági szempontból egyaránt.
Forrásdokumentum · oldal: 39
„Bonyhád története: a település mai területe és környezete valószínűleg ősidőktől fogva lakott hely volt.”
Leírás
Bonyhád Tolna megye települése, amelynek neve vélhetően a Bonyha személynévből ered. A település neve többféle formában szerepelt az idők folyamán, és a város jelentős mezővárosi rangot kapott II. József császártól 1782-ben.
Forrásdokumentum · oldal: 38/200
„II. József császár 1782-ban adott Bonyhádnak mezővárosi rangot.”
Leírás
Bonyhád városában működik az Arany János Általános Iskola, amelynek történelme az 1960-as évektől napjainkig ismert.
Forrásdokumentum · oldal: 6/200
„bonyhádi iskola; Bonyhád Városi Önkormányzat Gazdasági Ellátó Szervezete”
Leírás
Bonyhád városa több esemény helyszíne, így antiszemita atrocitásoké, valamint a cipőgyár működésének központja.
Forrásdokumentum
„Bonyhádon állomásozó különítményes zászlóalj... Bonyhád Nagyközség Nemzeti Bizottsága”
Leírás
Bonyhád a magyarországi település, amelynek helyi kulturális életéről és sportegyesületeiről szól a dokumentum.
Forrásdokumentum · oldal: 4
„Bonyhád”
Leírás
Bonyhád Lexikon Kedves Olvasó! A következő oldalakon a 2017 decemberében megjelent Bonyhád lexikon digitális változatát olvashatja. Ez úton szeretnénk köszöne Entitás-javaslatból létrehozva. Forrás: dokumentum #1
Forrásdokumentum
Forrásszöveg
Bonyhád... wurde 1872 zum Marktflecken ernannt... 1977 zur Stadt erhoben
Forrásdokumentum
„Bonyhád... wurde 1872 zum Marktflecken ernannt... 1977 zur Stadt erhoben”
Forrásszöveg
Bonyhádimedence -— története az itt megtelepedő különböző nyelvű és kultúrájú közösségek együttélésének története
Forrásdokumentum
„Bonyhádimedence -— története az itt megtelepedő különböző nyelvű és kultúrájú közösségek együttélésének története”
Forrásszöveg
Bonyhád a 18-20. században
Forrásdokumentum · oldal: 194
„Bonyhád a 18-20. században”
Forrásszöveg
Bonyhád... Schweitzerhof-dűlő... kálvária
Forrásdokumentum · oldal: 510-512
„Bonyhád... Schweitzerhof-dűlő... kálvária”
Forrásszöveg
Illetékességi körébe 25 település tartozik.
Forrásdokumentum · oldal: 147/200
„Illetékességi körébe 25 település tartozik.”
Forrásszöveg
Bonyhád falu pénteki hetipiacával már 1401-től szerepel a forrásokban...
Forrásdokumentum · oldal: 436-438
„Bonyhád falu pénteki hetipiacával már 1401-től szerepel a forrásokban...”
Forrásszöveg
Bonyhád kulturális centrum
Forrásdokumentum · oldal: 362
„Bonyhád kulturális centrum”
Forrásszöveg
1977-ben Bonyhád a majosi településrésszel együtt városi rangot kapott.
Forrásdokumentum · oldal: 333
„1977-ben Bonyhád a majosi településrésszel együtt városi rangot kapott.”
Forrásszöveg
melyhez Bonyhád város képviselő-testülete 134 millió Ft saját forrást biztosított.
Forrásdokumentum · oldal: 84/200
„melyhez Bonyhád város képviselő-testülete 134 millió Ft saját forrást biztosított.”
Forrásszöveg
Bonyhád vízellátásának helyzetével foglalkozott a községi tanács és több beruházás történt.
Forrásdokumentum · oldal: 258-259
„Bonyhád vízellátásának helyzetével foglalkozott a községi tanács és több beruházás történt.”
Forrásszöveg
Bonyhád története: a település mai területe és környezete valószínűleg ősidőktől fogva lakott hely volt.
Forrásdokumentum · oldal: 39
„Bonyhád története: a település mai területe és környezete valószínűleg ősidőktől fogva lakott hely volt.”
Forrásszöveg
II. József császár 1782-ban adott Bonyhádnak mezővárosi rangot.
Forrásdokumentum · oldal: 38/200
„II. József császár 1782-ban adott Bonyhádnak mezővárosi rangot.”
Forrásszöveg
bonyhádi iskola; Bonyhád Városi Önkormányzat Gazdasági Ellátó Szervezete
Forrásdokumentum · oldal: 6/200
„bonyhádi iskola; Bonyhád Városi Önkormányzat Gazdasági Ellátó Szervezete”
Forrásszöveg
Bonyhádon állomásozó különítményes zászlóalj... Bonyhád Nagyközség Nemzeti Bizottsága
Forrásdokumentum
„Bonyhádon állomásozó különítményes zászlóalj... Bonyhád Nagyközség Nemzeti Bizottsága”
Forrásszöveg
Bonyhád
Forrásdokumentum · oldal: 4
„Bonyhád”
Metaadatok
Név: Bonyhád
VIAF: 64257425